A Városháza története

Itt lakott-e valóban a nagy királynő a vén falak közt?

Egy 1718-as postatérkép szerint a Bécs és Buda közötti postajárat Buda előtti utolsó állomása Veresvár volt. A postakocsi-állomás a mai Városháza helyén állott épületben nyert elhelyezést. 1749-től a postakocsik a Mária Terézia építtette új úton (Kaiser-strasse) közlekedtek.

A feljegyzések szerint a királynő 1751. augusztus 4-én Budára menet férjével együtt megállt Vörösváron. De arra nincs bizonyítékunk, hogy meg is szállt volna az épületben, amint azt dr. Réthy Zoltán Községháza című versében megírta.
A XIX. század húszas éveiben már naponta közlekedett postakocsi Bécs és Pest között. A budai gyorskocsi este 7 órakor indult Bécsből, s harmadnap éjszaka egy órakor ért Budára. A postajáratok a vasúthálózat kiépültével szűntek meg. A postakocsi-állomásokra sem volt többé szükség.

Valamikor a XIX. század végén Vörösváron is átépítették a postakocsi-állomást vendégfogadóvá. Ennek egyik tárgyi emléke egy letört lépcsőfok volt, amit a legutóbbi időkig is lehetett látni az épületben. A lépcsőfokot egy elszabadult hordó csorbította ki.

A XIX. század vége felé a vendégfogadót Községházává alakították át. Hogy pontosan mikor, azt nem tudjuk, mindenesetre egy 1898. I. 27-i keltezésű képviselő-testületi határozatban már ez olvasható: "Az új községháza megtartatik; ellenben az öreg községháza nagy szótöbbséggel nyilvános árverésen és a legtöbbet ígérőnek eladandó…" (A régi községháza annak az épületnek a helyén állott, amelyben ma a Dzsébri Szoft Computerszalon működik.)
Az egyik legrégebbi, 1905-ből származó pilisvörösvári képeslapon már az új Községháza látható.

Az elmúlt száz évben a Községházát többször átalakították. (Gyermekkoromból jól emlékszem a tetején lévő toronyszerű építményre. Ez amolyan tűztoronyféle volt, ahonnan a határt figyelték, nincs-e tűz. Később ezt a szerepét elveszítette, 1974-ben le is bontották a kéményekkel együtt - ekkor épült az udvaron látható nagy, központi kémény -, és az egész tetőt laposabbra építették át. Ennek elejére a rendszerváltás idején került fel az órát magába foglaló tetőrész.
Édesapám szerint kár volt az átalakítások során eltüntetni az épület két hátsó sarkán lévő várszerű támfalat, amelyek az egykor valószínűleg itt - vagy legalábbis a közelben - emelkedett törökkori várra is utalt. Magában az épületben is lehet néhány kő az egykori várból. (A feljegyzések szerint a török palánkvár egyes részei kőből voltak.) Ugyancsak kár volt az épület udvar felőli oldalának faláról levetetni azokat a fémkarikákat, amelyhez annak idején a lovakat kötötték ki.
1997-ben új nevet és új homlokzati feliratot kapott az épület: ekkor lett az egykori postaállomásból, vendégfogadóból, községházából Városháza.

A több évszázados épület ma reprezentatív székhelye az Önkormányzatnak. A növekvő város azonban lassan-lassan kinövi. Már évekkel korábban szóba került az esetleges bővítése, konkrét intézkedések azonban mindeddig nem történtek, a várhatóan hatalmas költségek miatt.
Ha belátható időn belül mégis megtörténne a bővítés, érdemes volna azzal együtt minél többet visszavarázsolni a homlokzat és a tető eredeti, XX. század eleji stílusjegyeiből, valamint egy emléktáblán megörökíteni a település egyik legrégebbi épületének történetét.

Fogarasy Attila

Vörösvári Újság 2004. február

Forrásmunkák:
Fogarasy-Fetter Mihály: Pilis-vörösvár története és néprajza; A vörösvári Városháza történeti múltja idézetekben (kézirat)