1944. december 24-én a község lakóit a nyugtalanság és a bizonytalanság érzése töltötte el, csupán a házuk ablakain keresztül merték a közelgő eseményeket figyelni. A félelem és aggódás jogos volt, mert attól tartottak, hogy egy hosszú állóharcot kell végigszenvedniük. Ekkor a német katonaság napjai meg voltak számlálva. Szemtől szemben láttuk, amint a sokat emlegetett "tervszerű" elszakadási mozdulatok helyett teljes összevisszaságban menekültek Pilisszántó irányába. Az a gondolat, hogy a német alakulatok visszatérhetnek, és ismét harctérré alakíthatják a község területét, nagy félelmet okozott. A község dolgozóinak nagy részét mégis vigasztalta a tudat, hogy a felszabadulás idejét már nem kell sokáig várni.

A szovjet katonák a községet ezen a napon teljesen körülzárták és csak egy kis résen, a szántói úton kaptak lehetőséget a visszavonuló német katonák a menekülésre. Ezen az úton próbálkoztak aztán hegyiágyúikkal megrakott öszvérekkel a németek utolsó maradványai kiutat találni. Ezek a katonák teljesen kimerülve vánszorogtak az öszvérek mellett, s amikor megkérdeztük őket, hogy hova mennek, csak kezükkel intettek, mert már beszélni sem volt kedvük és erejük.

1944. december 24-én délután 3 óra tájban pillantottuk meg az első szovjet katonát. Kétfelől is érkeztek a felszabadítók. Egyik részük Buda felől, a másik részük Szentiván felől vonult a községbe. Pilisvörösvár felszabadult, anélkül, hogy egy puskalövés is eldördült volna. A lakosság félelem nélkül özönlötte el az utcákat, és hamarosan megbarátkozott a szovjet katonákkal. Az első szabad karácsony estét már a szovjet katonákkal töltöttük. Megható volt a szovjet katonák kisgyermekek iránti szeretete és az öregek iránti tisztelete. Számtalan harcokon, életük kockáztatásával, több ezer kilométert tettek meg, hogy mi, vörösváriak is elnyerjük a szabadságot.

A pártok megalakulása

A Magyar Kommunista Párt elsőnek alakult meg a községben a demokratikus pártok között 1945 január hónapban. Szervezését régi mozgalmi emberek kezdeményezték. Titkára Hierwalter Ferenc, elnöke Stehli István lett. Taglétszáma rövid idő alatt 1000-re emelkedett.

A Szociáldemokrata Párt 1945 február végén alakult Jenei Béla és Oláh Lajos szervezésével, akik titkára, illetve elnöke lettek. Taglétszáma kb. azonos volt az MKP létszámával.

A Nemzeti Paraszt Párt 1946 tavaszán alakult meg 20-25 taggal. A Nemzeti Bizottságban 2-3 képviseletük volt csupán. Vezetője Ipolyvölgyi Jakab volt.

A községben az MKP képviselte a demokratikus haladás eszméjét, és különböző akciókban elnyerte a község lakossága többségének szimpátiáját. Ilyen akciók voltak: a pilisi bánya rendbe hozása, a termelés megindítása, vasúti kocsik, tehergépkocsik üzembe helyezése, iskolák ablakainak beüvegezése, tantermek rendbe hozása a tanítás megkezdése érdekében, élelmiszer beszerzése a lakosság számára stb.

Választási eredmények (1945): MKP 40 % (jobb mit az országos átlag, mely 17 % volt.), SzDP 46 %, NPP 14 %.

1947-ben az MKP 56 %-ot, vagyis a szavazatok abszolút többségét nyerte el. Ez bizonyítja legjobban, hogy a párt élvezte a lakosság többségének bizalmát, és azt, hogy az MKP harcolt a legkövetkezetesebben a demokratikus jogok megvalósításáért, és állandó felvilágosító munkát végzett a tömegek között, lépésről lépésre bebizonyítva, hogy amit tesz, az mind a dolgozó nép érdekét szolgálja.

Az Iparitanuló Intézet alakulása és fejlődése napjainkig

Megállapítható, hogy intézetünk a fejlődés terén 1951-től 1956-ig nehéz, de eredményes utat tett meg. (…) Ezt a fejlődést az 1956. október 23-án bekövetkezett ellenforradalom megállította. Tanulóifjúságunkat, mint általában az ország többi ifjúságát is magával ragadta a nemzeti jelszavak, a valódi szabadságról elhangzott demagóg beszédek, ígérgetések, no meg nem utolsósorban a kezükbe adott fegyverek. Akadtak a mi ifjúságunk között többen, akiket megszédített a rájuk zúdult tényezők áradata. Az ellenforradalom időszaka alatt intézetünk tanulóit az intézetből hazabocsátottuk, de az új élet megindulásakor értesítésünkre zömmel visszatértek. Örömmel állapítottuk meg, hogy a tanulók akkori létszámából kb. 4-en távoztak külföldre csak, és csupán ketten lettek letartóztatva. Sajnos egyik tanulónk életét vesztette. Rosszabb volt a helyzet a bejáró kisipari tanulóknál, akik közül többen disszidáltak. Ezek közül egy tanuló visszajött, de az is befejezte tanulmányait.
Az ellenforradalom leverése után intézetünkben a rend hamarosan helyreállt és megszilárdult. A tantestületben politikai okoknál fogva személycseréket is kellett alkalmazni, mind az oktatói, mind a tanári karon belül is. Azokat a személyeket radikálisan elbocsátottuk, akik az ellenforradalom ideje alatt mind a tanulók, mind a tantestület előtt kompromittálták magukat, és megbontották intézetünk tantestületi egységének kommunista szellemét.

A posta eredményei

A posta községünk legrégibb hivatala, mert 1690-ben már megemlékeznek az első postamesteréről, Huszár Istvánról, aki a postakocsi-állomás vörösvári vezetője volt. (A Vörösvárra települt német parasztcsaládok 1689-től érkeztek Schwarzwaldból.) A jelenlegi tanácsháza földszintjén annak idején istálló volt, ahol a postalovak voltak elhelyezve. A Bécs-Buda postakocsijárat utolsó váltóhelye Vörösvár volt. Itt cseréltek utoljára lovakat a postakocsi elé.

Ma a posta nem foglalkozik már személyszállítással, azt elvégzik a közlekedés emberei és gépei. A posta ma közelebb került a kulturális és politikai fejlődést elősegítő intézményekhez, és a munkája is ezt célozza. Községünkben ma 1080 db újság jut el naponta az olvasókhoz. A heti és havi folyóiratokból viszont 1120 példány fogy megjelenésenként. Jelenleg 2100 rádió és 829 televízió működik a községben. 1958-ban csak 2 televízió volt a községben.

A távbeszélő előfizetők száma 1964-ben 26 új előfizetővel emelkedett. A pénzforgalom az 1957. évihez viszonyítva 37%-kal emelkedett. A kézbesítést végző alkalmazottak száma 5 főről 10-re emelkedett. A belső adminisztráció elvégzéséhez a meglévő létszám változatlan.

A postán elhelyezett takarékbetét 60 %-kal csökkent, mert OTP fiók és Takarékszövetkezet létesült. Pilisvörösvár takaréköszszege megháromszorozódott, ami hű képet ad az anyagi jólét állandó növekedéséről.

Kereskedelmi hálózat

Községünkben a Vendéglátó-ipari Vállalatnak 9 italboltja, valamint 2 presszója van, melynek túlnyomó része korszerűsítésre vár. A Nyugat-pestmegyei Népbolt Vállalat 8 vegyesboltot és 2 zöldségesboltot működtet, valamint 4 hentesüzletet. Községünk dolgozóinak ruházati ellátását a Bányász Kisáruház, a Maradékbolt és a Cipőbolt elégíti ki. Községünkben az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnak egy vasboltja és egy kultúrcikk boltja működik.

Egészségügy

Községünkben 3 körzeti orvos és egy SZTK fogorvos működik. A védőnők létszáma 2 fő, akik egy orvos bevonásával anya-és csecsemővédelemmel foglalkoznak. Egészségház vásárlására 100 000 Ft-ot fordítottunk. A községben egy állatorvos működik.

Művelődés

A Községi Művelődési Otthonon belül működik a német nemzetiségi kultúrcsoport, valamint a tánccsoport. A Községi Könyvtár könyveinek száma 9000, olvasók száma 1300 fő. Az új könyvtárépület építése most van folyamatban. Községünkben két általános iskola, egy gimnázium és hat óvoda működik. Óvodai épület vásárlására 120 000 Ft-ot fordítottunk, kultúrház bővítésére 80 000 Ft-ot, új óvoda építésére 603 000 Ft-ot.

Létesítmények

A létesítményeket és a nagyobb vásárlásokat főleg a községfejlesztési alap kivetése óta oldottuk meg. A régi sportpálya korszerűsítésére 500 000 Ft-ot fordítottunk. A hangos híradó bevezetésére 30 000 Ft-ot költöttünk. Öt darab szivattyús kút megépítésére 100 000 Ft-ot. A vízvezeték-hálózat (eddig 8000 folyóméter) ejektoros kutakkal ellátva még bővítésre szorul. Fölszereltünk 15 db tűzcsapot. A két emlékmű áthelyezésével, valamint a parkosítással a Hősök terét rendeztük.

A községfejlesztési alapból a Dózsa György és a Rákóczi utcát 520 000 Ft öszszeggel korszerű úttá építettük. A Puskin utcát makadám úttá építettük. A Fő úton két gyalogátkelőt létesítettünk 50 000 Ft-ért. Hidakat és kisebb-nagyobb átkelőket építettünk. 16 000 fm (22 000 m2) hidegaszfalt járdát építtettünk 900 000 Ft-ért. A közvilágítási lámpákat évente bővítettük. Jelenleg 220 db ég községünkben.
A községfejlesztési alap kivetése óta a társadalmi munka értéke 1 millió Ft. A helyi anyag értéke 300 000 Ft.

 

Válogatta: Fogarasy Attila