Mozaikok
a fúvószenekarról
Die Musik ist eine Gabe
Gottes, die den Teufel vertreibt
und die Menschen fröhlich macht.
(M. Luther)
A zene harmónia, szépség és
hagyomány. Minden időkben az öröm forrása. Luther Márton szavaival: „A
zene Isten ajándéka, mely elűzi az ördögöt, és boldoggá teszi az embereket.”
A „100 Jahre Musikverein Harmonie Gerstetten” című jubileumi kiadvány és egy, a vörösvári fúvószenekar történetét összefoglaló szakdolgozat
mottójaként is ez a bölcsesség szolgál… Nem véletlenül.
1990
óta szoros barátság fűzi össze a két zenekart egymással, gondolkodásuk is
hasonló egymáséhoz: azért muzsikálnak, hogy másoknak örömet szerezzenek,
ezáltal pedig a hagyományok is megőrződnek és kiteljesednek.
Amikor tavaly októberben a vörösvári fúvószenekar
„Pilisvörösvárért” emlékéremben részesült a fúvószene népszerűsítésében
és a hagyományok megőrzésében játszott kiemelkedő szerepéért, már akkor megígértük
Feldhoffer Jánosnak, a zenekar vezetőjének, hogy
újságunkban leközlünk róluk egy terjedelmesebb anyagot, méltatást. A gerstetteni
zenekar centenáriumi ünnepségén való részvételük jó alkalom volt arra, hogy
ígéretünket beváltsuk.
A zenekar története dióhéjban
A Pilisvörösvári Fúvószenekar alapítója a
Mauterer karnagydinasztia volt. A zenekar jogelődje
Mauterer Jakab vezetésével 1893. május 15-én alakult
meg. A Mauterer-zenekar – vagy ahogy svábul nevezték,
a „Maura Pándá” (kőműves
banda) – az 1871-ben született idősebb Mauterer
János keze alatt érett igazi 18-20 tagú együttessé. A karnagy maga tanult
muzsikus volt. Híres katonakarmesterünk, Fricsay
Richárd zenekarában volt első szárnykürtös. 1953-ig látta el a karnagyi teendőket,
utána a karmester Nick János lett, őt Vörösvári József követte. Tőle Feldhoffer
János vette át a stafétabotot.
A Mauterer-zenekar a szeretetotthon avatásán 1949.
október 9-én.
Jobboldalt látható idősebb Mauterer János zenekarvezető. Előtte ül fia, Mauterer János
(A
fotót Nick Pista bácsitól kaptuk kölcsön. Ő a képen jobbról a harmadik.)
A zenekar 1989-ben 18 taggal alakult újjá Brandhuber
János vezetésével. Az újjáalakulásban fontos szerepet játszott Schäffer Lőrinc és Eduard Gillitzer.
1995. októberétől Buzás Bálint volt
a zenekar karnagya, és vezetésével 1996. április 14-én a IX. Országos
Fúvószenekari Minősítésen „német nemzetiségi zenekar” kategóriában 148 ponttal,
„show zenekari” kategóriában 143 ponttal kapott Kiemelt Arany Diplomát az
együttes, így elnyerte a „Fesztiválzenekar” címet.
1997. május 1-jén jelent meg a zenekar első kazettája és
CD-je. Ugyanebben az évben szeptemberben Sopronban az
Országos német nemzetiségi fúvószenekari fesztiválon az első hat helyezett
között voltak. E sikeres időszak után két évig Kovács Tibor volt a zenekar
karnagya, majd 2002. augusztusától ismét Buzás Bálint
vette át a vezetést.
2002-ben közhasznú egyesületté alakultak. Az egyesület elnöke
Feldhoffer János lett.
2003. októberében a Nagymányokon
megrendezésre került Német nemzetiségi zenekarok országos döntőjében a 7.
helyezést érték el.
2004 áprilisában a zenekar újjászervezésének 15. jubileumára
megjelent második kazettájuk és CD-jük „Wir grüßen mit Musik” címmel.
2005-ben válogatás CD-t adtak ki.
2005. október 23-án a zenekar a város kulturális életében
kifejtett kiemelkedően eredményes, önzetlen, áldozatos és maradandó munkájáért
„Pilisvörösvárért” emlékéremben részesült.
„A
zenekar megalakulása óta résztvevője a helyi és környékbeli egyházi és világi
rendezvényeknek és fesztiváloknak – ezzel is öregbítve országszerte városunk hírnevét.
A német nemzetiségi hagyományok őrzésében, a zenei hagyományok ápolásában
kifejtett tevékenységük kiemelkedő” – méltatták a zenekart a díj átadásakor.
A zenekar történetét nemrégiben egyik ifjú zenésze is feldolgozta.
„A pilisvörösvári Német
Nemzetiségi Fúvószenekar története” című szakdolgozatot Varga Nóra, az esztergomi
tanítóképző hallgatója állította össze forrásmunkák és a zenekar idősebb tagjaival
készített interjúk alapján. Nóra hét éve fuvolázik a zenekarban, s nagyon
örül, hogy szakdolgozata témájául választhatta e nagy múltú zenekar történetét.
a gerstetteni felvonuláson
(Fotó: Bruckner Katalin)
A legidősebb zenész
A zenekar legidősebb zenésze, Nick
Pista bácsi, aki még Mauterer Jánossal is zenélt
együtt. 2003. október 25-én a Magyarországi Német Fúvószenekarok Országos
Fesztiválján kitüntetésben: Josef-Gungl díjban
részesült. Egy ez alkalomból készült interjúnkban mondta a következőket:
– Zenész családból származom. Az ükapám volt az, aki a Mauterer zenekart létrehozta. És az ükapámtól kezdve
mindenki zenélt a családban. A nagyapám tulajdonképpen Mauterer
volt, csak a Nickéknek nem volt gyerekük és örökbe
fogadták ot. Így lettünk apámmal Nickek.
Sajnos a dinasztia utolsó leszármazottja én vagyok, és utánpótlás nincs. 8 éves
koromban kezdtem hegedülni tanulni a nagybátyámtól. Aztán megalakult a Levente
zenekar, ahol klarinétoztam. 14 éves koromtól már játszottam a Mauterer-zenekarban is. A Levente zenekar karmestere Vass Marci bácsi volt. Minden nap a lakására jártam
elméletet tanulni. 16 éves koromban pedig kinevezett karmesterhelyettesnek.
A háború után feloszlott a Levente zenekar, a hangszereket elvitték, ellopták.
Így csak a Mauterer-zenekarban zenéltem tovább.
Büszke vagyok rá, hogy még együtt zenélhettem az öreg Mauterer
János bácsival.
Felvonulás Gerstettenben, elöl Buzás Bálint
karnagy (Fotó: Bruckner Katalin)
Partnerkapcsolat
1990 óta jó
kapcsolata van a zenekarnak a gerstetteni
fúvószenekarral. A 100 éves évfordulóra megjelent jubileumi kiadvány több
oldalt szentel a partnerkapcsolat történetének.
Július 16-án, pénteken a zenekar tagjai, családtagok, pártoló
tagok, összesen körülbelül 50-en Gerstettenbe
utaztak, hogy aktívan részt vegyenek a partnerzenekar megalakulásának 100.
évfordulója és a Gerstetten és Pilisvörösvár
között kötött hivatalos partnerkapcsolat 10. évfordulója alkalmából. Az aktív
részvétel azt jelentette, hogy a vörösváriak több
alkalommal is felléptek – minden esetben nagy tetszést aratva.
Szombaton a gerstetteniekkel együtt
közös ébresztőt tartottak, felvonultak a Gyermekfesztiválon és este koncertet
adtak a fesztiválsátorban. Ekkor adták át a jubiláló gerstetteni
zenekarnak a vörösváriak ajándékát egy gyönyörű
zsolnai vázát.
Vasárnap a két zenekar közreműködött a fesztiválsátorban
tartott ökumenikus szentmisén. Kora délután a vörösváriak
részt vettek a 18-20 környékbeli fúvószenekar részvételével tartott
felvonuláson. A fesztiválsátorban hajnali kettőig, közel négy órán keresztül
szórakoztatták a vörösvári zenészek a helyieket és
vendégeiket.
Hétfőn Heidenheimben a Kertészeti
kiállításon népes közönség előtt adtak másfél órás koncertet.
A zenekar tagjai családoknál voltak elhelyezve, fantasztikus
ellátásban volt részük. Nagyon jól érezték magukat. Tovább mélyült az a baráti
kapcsolat, amely másfél évtized óta él és alapja volt az önkormányzatok közötti
partnerkapcsolat megkötésének is.
A zenekar tiszteletét tette Eduard Gillitzer úrnál is, akinek meghatározó szerepe volt e nemes
barátság létrejöttében.
– Ez a barátság folytatódni fog, és még nagyon sok tartalmas évet ígér
– mondja Feldhof-fer János, az egyesület elnöke.
– Gerstetteni barátaink közül többen eljönnek a
szüreti felvonulásra is. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem
a város önkormányzatának és a kisebbségi önkormányzatnak, hogy támogatták
gerstetteni utunk sikeres lebonyolítását.
(Fotó:
Sarbó Gergő)
A zenekarvezető
Feldhoffer János évtizedek óta
tagja a zenekarnak, korábban többször volt karnagya is, négy éve pedig az
egyesület elnöke. Az együttes sikeréhez jelentős mértékben hozzájárult az ő
tehetsége és munkája.
– Hogyan kezdted zenei pályafutásodat, családi indíttatásra
történt? – kérdeztük tőle, miután Gerstettenből
hazaérkezett zenekarával.
– Nem, az én családomban nem volt zenész, de a Wenczl Pista bácsi, a szentiváni
bányász zenekar tubása a szomszédunkban lakott. Két fia és leánya is –
játszópajtásaim – zenélni tanultak. Végül engem is rávettek a zenetanulásra. A
dolog úgy történt, hogy Midi néni, az édesanyjuk elvitt a Németh János
bácsihoz, hogy tanítson meg
trombitálni. Így is lett. Amikor már tudtam játszani, bevettek a
Peregi Pista bácsi zenekarába. 1970-ben Tagscherer
Gyurival együtt kerültünk be a híres Mauterer-zenekarba.
Akkoriban Vörösvári Jóska bácsi volt a zenekar
vezetője. Én első szárnykürtös lettem. Nagy megtiszteltetés volt ez a számomra,
hiszen még csak nyolcadikos voltam. Rengeteget tanultunk mi, fiatalok az
idősebb zenészektől, jó iskola volt a számunkra. 1978-ban bevonultam katonának,
de a zenélést nem hagytam abba, két évig a zalaegerszegi alakulat zenekarában
játszottam. Leszerelésem után két évvel, 1982-ben vettem át a Mauterer-zenekar vezetését. Azóta is megszakítás nélkül
játszom a zenekarban… Összesen 34 évnyi zenélés köt ehhez a nagy múltú
fúvószenekarhoz, a Maura Pándához,
amely onnan kapta a nevét, hogy Mauterer János bácsi
apja kőműves volt. Ma ugyan már nem a Mauterer család
a névadó, de a lelkesedésünk és a hagyományok iránti tiszteletünk a régi
maradt, s úgy érzem, méltók vagyunk nagy elődeinkhez. Remélem, a jövőben is
sikerül majd sok örömet szereznünk közönségünknek, mindenkinek, aki szereti a
hagyományos sváb fúvószenét…
Családtagokkal és pártoló tagokkal közös csoportkép Gerstettenben
a Musikverein
Harmonie Gerstetten megalakulásának
100. éves jubileumán
Programajánló
A Német Nemzetiségi Fúvószenekart a vörösvári közönség legközelebb a Pilisvörösvári
Napok rendezvénysorozata idején hallhatja játszani, búcsú hétfőn, délután hat
órától este tízig a sörsátorban. 20-án Piliscsabán, a
Szent István-nap keretében adnak másfél órás koncertet. Szeptemberben pedig a
szüreti felvonuláson hallhatjuk őket.
Fogarasy Attila, Sax Ibolya
(Vörösvári Újság 2006. július)