Viharforgatag
nyolcvan évvel ezelőtt
Ez év június elején nagy vihar söpört végig az országon. Több
helyen is – Etyek, Kőbánya – tornádószerű jelenségeket véltek látni. Akik
érdeklődnek a hasonló jelenségek után, eszükbe juthatott, hogy 80 évvel ezelőtt,
1924. június 13-án, egy pénteki napon Magyarország egyik legnagyobb tornádója
söpört végig régiónkon. A viharforgatag Bia elôtt
keletkezett, s Vác irányába tartó 70 km-es útja közben számos települést érintett.
„Alig maradt ép ház Bián és Pátyon. Teljesen elpusztította a két községet
a vihar. Embereket röpített a levegőbe a forgószél. Kilenc halott, ötvennél
több sebesült.” E címekkel jelentek meg az újságok 1924. június idusán.
Tornádó vagy viharforgatag?
A
tornádónak sokféle meghatározása és neve létezik. Különböző hőmérsékletű és
erejű légtömegek összecsapásakor, hatalmas zivatarfelhők mélyén alakul ki. Az
erőteljesen felfelé áramló meleg levegőt a felhők felső részén magaslégköri
szelek forgásba hozzák. Az így kialakuló dugóhúzószerű tölcsér a földre ereszkedik,
ez a tornádó. A tölcsér külső részén a szél sebessége több száz kilométeres
is lehet, belsejében a légnyomás sokkalta alacsonyabb. A hatalmas nyomáskülönbség
rendkívül nagy szívóhatást hoz létre, amely házakat, embereket, szekereket is
a magasba emelhet. A tornádó pusztító hatása keskeny sávra, legfeljebb 400–500
méterre összpontosul, azon belül szinte mindent elpusztít, míg tőle nem nagy
távolságra akár minden épségben maradhat.Dr. Réthly
Antal meteorológus kerüli a tornádó elnevezést, viharforgatag névvel illeti
az 1924. évi forgószelet. Részben, mert a pusztításnak a kiterjedése szélesebb
(közel 1 km szélességű) volt, és nem határolta élesen szélcsendes terület, másrészt
magyar névvel kívánta megjelölni e hazánkban szerencsére nem gyakori természeti
katasztrófát.A vihar vonulási sebessége 24 km/óra körüli volt.
A néhány perc alatt átvonuló viharforgatag súlyos károkat okozott. Az Újság
tudósítója szerint „Bia község 450 házából 400-at elpusztított a vihar. A falu
olyan, mint a harctéri falvak voltak egy-egy ütközet után. Gerendák meredeznek
az égnek, a házhelyektől messze az út közepén téglahalmazok, összetört cserepek
feküsznek.” Torbágyot csak a vihar kísérôszele érintette, de így is 25 háznak
tetőzetét lerombolta.” Páty Burgundia falurészén a pusztítás „minden képzeletet
felülmúlt: földig lerombolt házak”. Pilisszentivánon „A vihar 35 ház tetejét
megrongálta és 40 ház tetejét elvitte. A viharforgatag egy kôszénnel megrakott
teherkocsit felborított. Több házat megrongált, nagyobb károk nem történtek”
– olvashatjuk Az Idôjárás 1925 évi egyik számában.
A tornádó Pilisvörösváron
Pilisvörösváron
„A vihar a községnek a nyugati szélén vonult át, csak a vihar szele okozott
az épületekben kisebb, helyenkint nagyobb károkat. A gyümölcsfákban irtózatos
volt a pusztulás, mert a kálváriától dél-nyugatra esô fák – évtizedes dió és
fôkép cseresznye – százait tördelte le és nyomta ki tövestôl. A domborzati viszonyok
helyenkint a vihar megerôsödését eredményezték. A körbeforgó szélnek bizonyítéka,
hogy egy 30 cm átmérőjű hatalmas diófát a vihar körbe csavart, mert a földön
a gyökérzete körül egy 48 cm mély és mintegy 100 cm átmérőjű gödör volt, amelyik
csakis a fának forgatása által keletkezhetett. Ezen forgás közben több vastag
gyökérszál elszakadt, galyak letöredeztek, a fa azonban megtépázva, de állva
maradt.” Pilisvörösváron 7–50 milliárd korona kárt becsültek, épületekben 2
milliárd. Tahin 58 ház rongálódott meg és több ezer fa tört ki. A viharforgatag
a vác–verőcei vasútvonalnál már veszített erejéből. Az össz anyagi kár a hivatalos
becslés alapján 50 milliárd korona, a más becslések szerint akár 170 milliárd
is lehetett.A borzalmas forgószél sok emberáldozatot is követelt.
A szélvihar magával sodorta, felvitte a levegőbe az embereket, tégla- és kőzápor, a lezuhanó
gerendák, a beszakadó mennyezetek, az összedőlt falak sok embert temettek
maguk alá. Bián 4 halott, 30 sebesült, Pátyon 2 halott, 18 sérült.A
viharforgatag a számok tükrébenA tornádók jellemzésére egy F0-tól F5-ig terjedő, relatív osztályozást,
a Fujita-skálát használják.A biai pusztítás nyomaiból közelítő módszerrel állapították
meg a szél sebességét, alsó határértékét ledöntött, a felső értékét épségben
maradt építmények szilárdsági számításai adták. Ez alapján „a tornádó szélsebessége
a Bia és Páty közötti szakaszon középértékben kifejezve: 95,5 m/s” (343,8 km/h)
volt legalább. Ez F4-kategóriájú tornádót jelent. Lökésszerű szélsőértékként
a 104 m/s, azaz 374,4 km/h-t is meghaladta a szél sebessége. Számítások alapján a légnyomásérték
legalább 50 mm-rel csökkent, de szélsőértéken akár a 675 mm-es légnyomásérték
alá is eshetett a ciklon magvában. Hazánkban ez a legalacsonyabb légnyomásérték.Hazánkban is az ilyen természeti katasztrófák ritkák.
Mind pusztító erejében, mind kiterjedését és pályáját tekintve a legnagyobb
e dátumában is emlékezetes 1924. év június 13-i (pénteki) viharforgatag.
Horváth Imre
![](tornado-map_ff.JPG)
Évek óta gyűjtöm az 1924. évi tornádó korabeli forrásait. Hogy minél hitelesebb
képet kapjunk róla, ezért kérem, hogy mindazok, akiknek fényképük, dokumentumuk
van az eseményről, osszák meg velem. Elérhetôségem: Biatorbágy, Jókai u 12.
T.: 06 (23) 311-239, kronika9@axelero.hu